Jogérvényesítés a közoktatásban Nyomtatás E-mail
Írta: Nagyné Heidenwolf Erzsébet   
2008. január 13. vasárnap, 16:28

A Közoktatási Törvény (Kt.) segíti és támogatja az integrált oktatást. A szülők mégis gyakran érzik úgy, hogy egyedül vannak, nem kapnak segítséget hallássérült gyermekük nevelésében oktatásában. Ez a panaszuk jogos, hiszen a Közoktatási Törvényben biztosított jogokat nem kapják meg automatikusan, a szülők elszántságától, érdekérvényesítő képességétől függ, hogy gyermekeik milyen ellátásban részesülnek.  Az alábbiakban összefoglalom azokat a jogszabályozókat, amelyek segítik hallássérült gyermekek nevelését.

A  különleges gondozáshoz való jog
A megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés attól kezdődően megilleti a gyermeket, hogy igényjogosultságát megállapították. Kt.30.§(1).

Az igényjogosultságot a Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (HVSZRB) állapítja meg. A vizsgálatot  kérheti a szülő, pedagógus vagy más a gyermekkel kapcsolatba kerülő szakember ( pl. családsegítő) (Tel.:1/422-1493 e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. ). Amennyiben a szülő nem viszi  el gyermekét a vizsgálatra a jegyző kötelezheti erre. A vizsgálatra  utazás ingyenes, a szülőt szabadnap illeti meg erre a napra. Az útiköltség térítéshez szükséges papírt  a bizottság levélben küldi meg, a háziorvost ezzel a levéllel kell felkeresni. A vizsgálat pedagógiai jellegű, de célszerű a gyermekkel kapcsolatos orvosi leleteket, hallásvizsgálati eredményeket magunkkal vinni. A bizottságra szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak, a szakértő vélemény végén rögzítik. hogy kit tájékoztatnak az eredményről. A vizsgálaton a szülők jelen lehetnek, az ő beleegyezésük nélkül nem vizsgálhatják gyermeküket.

A szakértői vélemény állapítja meg az igényjogosultságot a korai gondozás megkezdésére, ennek keretében 2 óra heti fejlesztést kaphat a gyermek. Hallássérült gyermek fejlesztését szurdopedagógus végezheti.   Az ellátórendszert megyénként (biztosítása a megyei önkormányzatok feladata) eltérő formában szervezik meg. Ha lehetőség van rá, olyan szolgáltatót célszerű választani, aki többféle szolgáltatást nyújt: utazótanári ellátás (helybe jön a szurdopedagógus), játékkölcsönzési lehetőség, pedoaudiológiai ellátás, pszichológus, találkozási lehetőség sorstárs szülőkkel, segítség a gyermek óvodai, iskolai integrációjában.

A hallássérült gyermek  óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása történhet külön e célra létrehozott intézményben, vagy a többi gyermekkel együtt Kt.30.§.(29).
Az óvodát illetve az oktatási intézményt a HVSZRB jelöli ki. A szülő választhat az intézmények között a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. Amennyiben a szülő nem ért egyet a döntéssel, a jegyzőnél fellebbezhet a döntés ellen: 14/1994MKM rendelet 15.§.(1). Ha a jegyzői határozattal sem ért egyet a Közigazgatási Hivatalhoz fordulhat segítségért: 14/19994 MKM rendelet 21.§.(2).
 A szülők nincsenek könnyű helyzetben hiszen mindjárt a vizsgálat után írásban is nyilatkozniuk kell, hogy a döntést elfogadják-e. Fellebbezés után az Országos Szakértői Bizottság végzi el a felülvizsgálatot.

A község, város, főváros kerületi és megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni alapellátásként az óvodai nevelésről, iskolai nevelés-oktatásról. Új feladat ellátási kötelezettségként  beleértve azokat a sajátos nevelési igényű (röviden: SNI) tanulókat is (a hallássérült gyermek is benne van ebben a kategóriában), akik a többiekkel együtt tanulnak: Kt.86.§.(1)(2).
A szülő joga, hogy a polgármester segítségét kérje a SNI gyermek lakóhelyén, annak hiányában tartózkodási helyén az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez-oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez: Kt.13.§.(5).

A Közoktatási Törvényt a www.okm.hu honlapon meg lehet találni, törvény gyűjtemény található a www.sulinovadatbank.hu honlapon is.


blog comments powered by Disqus